Előadás a magyar népszokásokokról /Predavanje o mađarskim narodnim običajima

Banja Lukába, a Szerb Köztársasági Magyarok Egyesületéhez, a Magyar Szóhoz ellátogatott a Petőfi Sándor Program két ösztöndíjasa, Izsák Zoltán Sotiris Versecről és Mitru Barbara Tiszakálmánfalvából, avval a szándékkal, hogy az itt élő magyarságnak előadást tartsanak a magyar népszokáspkról, népviseletről énekeléssel, tánccal szinesítve azt. A tolmácsolásban a Banja Luka-i ösztöndíjas, FeketeTamás volt a segítségükre.

 

A Kisebbségek Szövetségének terme teljesen megtelt, nagyon sok érdeklődő érkezett az előadásra. A közönséget az egyesület elnök asszonya, Milivojevity Irén köszöntötte. A vendégek között volt a Banja Luka-i tiszteletbeli magyar konzul, dr. Grbić Slaven és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Sutus Áron is, aki az előadás végén köszöntötte az egybegyűlteket és adta át jókívánságait.

 
 
Az előadás a Bölcsőtől a koporsóig címet kapta, fő téma a magyar népi hagyomány és a népszokás volt, valamint a népviseletek bemutatása is. Kezdésként Barbara előadásában elhangzott a Palóchimnusz. Ezután Zoltán egy nagyon színes előadást tartott egyházi és polgári szokásokról, születésről, felnőttéválásról, házzaságkötésről, hogyan is történtek valamikor ezek az események, ünnepek. Megmutatta, hogy
 

miben különböznek tájonként a szokások és a népviselet. Az egész Kárpát-medence magyarsága érintve lett, természetesen amennyi “belefért” a rendelkezésre álló időbe. A tematikus felépítés a születéssel kezdődött, a gyermekkoron át a felnőtté válásig, párválasztásig és az esküvőig. Itt ismét Barbara gazdagította a prezentációt egy sárközi menyasszonybúcsúztató népdallal. Az előadás, mint ahogy a címe is sugalja, az elhalálozással kapcsolatos népszokások bemutatásával fejeződött be. Befejezésként moldvai esti imát hallhatott a közönség.

 

Az eseményt Zoltán és Barbara felcsíki tánca zárta.

 

Az előadás befejeztével egy közös beszélgetés vette kezdetét, ahol a jelenlévők kérdéseket tehettek fel. A közönségből sokan felidézték gyerek- és fiatal korukból az emlékükben élő szokásokat, családi ünnepeket.

 

 

 
A kővetkező napon egy közös kirándulás volt szervezve Slatinára. A Győri család vikendháza állt rendelkezésünkre. A bográcsos marhapörkölt, pálinkák, borok és maga a csodaszép helyszín is hozzájárultak ahhoz, hogy ez az esemény felejthetettlen maradjon a jelenlévőknek. A vendégek és a Banja Luka-i magyarok társalgása közben új ötletek születtek a további együttműködés lehetőségeiről.

Banjalučko Udruženje Mađara Republike Srpske „Magyar Szó“ posjetili su stipendisti Programa „Petefi Šandor“, Zoltan Ižak Šotiriš (Zoltán Izsák Sotiris) iz Vršca i Barbara Mitru iz Budisave, sa namjerom, da održe predavanje ovdašnjim Mađarima o narodnim običajima, narodnoj nošnji Mađara, začinivši to sa pjesmom i plesom. U prevođenju im se našao na usluzi stipendista iz Banja Luke, Tamaš Fekete (Fekete Tamás).

 

Sala Saveza nacionalnih manjina se potpuno napunila, jako mnogo zainteresovanih je došlo na predavanje. Publiku je pozdravila predsjednica udruženja, Irena Milivojević (Milivojevity Irén). Među gostima je bio i banjalučki mađarski počasni konzul, dr. Slaven Grbić i predsjednik Saveza za kulturu vojvođanskih Mađara Aron Šutuš (Sutus Áron), koji je na kraju priredbe pozdravio okupljene i izrazio svoje najljepše želje .

 
 
 
 

Priredba je dobila naziv „Od kolijevke do kovčega“, a glavna je tema bila mađarska narodna tradicija i narodni običaji, kao i predstavljanje narodnih nošnji. Za početak u Barbarinoj izvedbi čula se Palochimna (Palóchimnus- stara pjesma, himna). Zatim je Zoltan održao veoma interesantno predavanje o crkvenim i građanskim običajima, o rođenju, odrasloj dobi, o braku, kako su se ovi događaji, praznici dešavali. Ukazao je na razlike u običajima i nošnji, zavisno od pojedinih predjela. Mađari iz čitavog Karpatskog bazena su bili obuhvaćeni, naravno toliko, koliko je „stalo“ u raspoloživo vrijeme. Tematska struktura počela je rođenjem, preko djetinjstva do punoljetstva, izbora supružnika, do vjenčanja. Barbara je ponovo obogatila prezentaciju narodnom pjesmom za opraštanje sa nevjestom iz Šarkeza (Sárköz) Predavanje, kako sam naziv kaže, završilo se prikazivanjem običaja prilikom smrti. Na kraju predavanja publika je čula jednu moldavsku večernju molitvu.

 
 
 
 

Ovaj događaj se završio Zoltanovim i Barbarinim felčiki (Felcsík) plesom.

 

Nakon priredbe započeo je zajednički razgovor, gdje su prisutni mogli postavljati pitanja. Mnogi iz publike prisjetili su se običaja i porodičnih praznika iz detinjstva i mladosti.

 

Sljedećeg dana organizovan je zajednički izlet u Slatinu. Na raspolaganju nam je bila vikend kuća porodice Đeri (Győri). Juneći perkelt iz kotlića, rakije, vina i samo čudesno lijepo mjesto doprinjeli su, da ovaj događaj postane nezaboravan za prisutne. U druženju gostiju sa banjalučkim Mađarima rodile su i ideje o novim mogućnostima za daljnju saradnju.

 
 
 
 

A főszakács, Szentes György/Glavni kuvar, Đerđ Sentes