A Magyar kultúra napja - Dan Mađarske kulture
A magyar kultúra napja 1989-óta ünnepeljek, mert ezen a napon fejezte be száz évvel korábban Kölcsey Ferenc a Himnuszt, amely 1989-óta Magyarország hivatalos himnusza. Mind ez miként hat a határon túli magyar közösségekre és mért fontos megemlékeznünk erről a napról? Az ünnep célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar kultúra értékeire, hagyományai és annak ápolására. Ez az alkalom lehetőséget ad arra, hogy méltó módon tisztelegjünk: irodalmi, zenei, képzőművészeit és egyéb kulturális örökségeink előtt.
Az előadást elején Milivojević Irén egy rövid beszédet tartott. Beszédében kitért arra, miért fontos a magyar kultúra napja és számunkra, mint közösség mért fontos a jeles napokról történő megemlékezés. Ezt követően egy rövid előadás keretében a hallgatósággal közösen beszélgettünk az elhangzottakról.
A Banja Luka-i magyar közösség egyik legfontosabb igénye a magyar nyelvoktatás folytonossága. Az órák mellett igyekszem megragadni azokat a lehetőségeket és jeles napokat, melyeken ki lehet térni azokra a dolgokra, melyek meghatározzák identitásunkat. Kölcsey Ferenc Himnusza évszázadokon át a magyarság összetartozásának és történelmi sorsának megnyilvánulásává vált. Beszéltünk a Himnuszról, annak egyes sorairól és azok utalásaira, majd pedig a Szózatról és az abban foglaltakról. Az idősebb korosztály számára mindez teljesen nyilvánvaló és érthető volt. A fiatalabb korosztály számára viszont annál érdekesebb. Kérdésként felmerült, hogy mért van Himnusz mellett egy másik nemzeti versünk is Szózat néven? Sok más kérdés is felmerült, melyet az előadás során átbeszéltünk. Tanárként ilyenkor szembesülök azzal, hogy bizonyos kérdéseket teljesen egyértelműnek veszünk, mindaddig, amig valaki egy kérdéssel ki nem zökkent és rávilágít arra, hogy a kérdések teljesen jogosak, csak eddig nem tettük fel Őket. A magyar kultúra napja azonban többről szól, mint a Himnusz, a Szózat vagy az Erkel Ferenc és Bartay Endre által írt megzenésítések. A későbbiekben beszéltünk a művészetekről, nyelvemlékeinkről, hogy miként tudtuk megőrizni “zivataros századok alatt”, hagyományainkról és mindannyiunk közös történelméről. A kultúra – akárcsak a nyelv – nem csak a múltunk része, hanem jelenünk és jövőnk is, melyet ápolnunk kell.
A Banja Luka-i magyar közösség nagy része a szerbiai Vajdaságból származik. Számos példa akad arra, hogy miként tudjuk megőrizni és identitásunkat az anyaországtól távol úgy, és kiteljesedni egy másik kultúrában. Számos vajdasági magyar író és költő töltötte be ezt a híd szerepet: Tolnai Ottó, Gion Nándor vagy éppenséggel Bogdán József pap költő. A listát hosszasan lehetne folytatni. A másik példa Danilo Kiš életútja, aki Szabadkán született Kohn Edvárd néven és később a Jugoszláv irodalom egyik kiemelkedő írójává vált.
Az előadást követően röviden még beszélgettünk a hallgatósággal. A magyar nyelv különlegessége nem csak az írásban vagy a kiejtésben lelhetjük fel, hanem a versekben is. Mint minden verset egyedi dallam jellemez mindazonáltal, ha a szöveget le is fordítjuk más nyelvre az átadott érzések nem köszönnek vissza és ennek a legszebb példái a magyar Himnusz és a Szózat.
Dan mađarske kulture se slavi od 1989. godine, jer je na taj dan, sto godina ranije, Kölcsey Ferenc završio Himnu, koja je od 1989. zvanična himna Mađarske. Kako sve ovo utiče na mađarske zajednice van granice i zašto je važno da se sećamo ovog dana? Cilj praznika je da skrene pažnju na vrednosti mađarske kulture, njene tradicije i negovanje istih. Ova prilika pruža mogućnost da dostojanstveno odamo počast našim književnim, muzičkim, likovnim i ostalim kulturnim nasledstvima.
Na početku izlaganja, Milivojević Irén održala je kratak govor u kojem je objasnila zašto je Dan mađarske kulture važan i zašto je, kao zajednica, bitno da se sećamo značajnih dana. Nakon toga, u okviru kratkog izlaganja, zajednički smo razgovarali sa publikom o iznetim temama.
Jedan od najvažnijih zahteva kao zajednici u Banja Luci je kontinuitet nastave mađarskog jezika. Pored časova, trudim se da iskoristim prilike i značajne dane kada možemo da se osvrnemo na stvari koje definišu naš tojest mađarski identitet. Kölcsey Ferenca Himna vekovima je postala manifestacija jedinstva mađarske nacije i njenog istorijskog puta. Razgovarali smo o Himni, o pojedinim stihovima i njihovim aluzijama, a zatim o Szózatu i onome što on sadrži. Za stariju generaciju sve je to bilo sasvim jasno i razumljivo, dok je za mlađu generaciju to je predstavljalo dodatnu zanimljivost. Postavilo se pitanje zašto, pored Himne, imamo još jednu nacionalnu pesmu pod nazivom Szózat. Pojavilo se mnogo drugih pitanja, koja smo detaljno razmotrili tokom izlaganja. Kao nastavnik, često se susrećem sa činjenicom da smatramo određena pitanja očiglednim, sve dok neko ne postavi pitanje i ne ukaže da su ta pitanja sasvim legitimna, samo ih do tada nismo postavili.
Međutim, Dan mađarske kulture se tiče mnogo više od Himne, Szózata ili muzičkih priredbi koje su napisali Erkel Ferenc i Bartay Endre. Kasnije smo razgovarali o umetnostima, našem jezičkom nasleđu, o tome kako smo uspeli da ga sačuvamo „pod olujnim vekovima“, o našim tradicijama i zajedničkoj istoriji. Kultura – kao i jezik – nije samo deo naše prošlosti, već je i naš sadašnji i budući život koji treba da negujemo.
Veći deo mađarske zajednice u Banja Luci potiče iz Vojvodine u Srbiji. Postoji mnogo primera kako možemo da sačuvamo svoj identitet, čak i daleko od matične zemlje, i da se ostvarimo u drugoj kulturi. Mnogo mađarskih pisaca i pesnika iz Vojvodine je preuzelo ulogu mosta: Tolnai Ottó, Gion Nándor, pa čak i Bogdán József, sveštenik-pesnik. Lista bi mogla da se nastavi. Još jedan primer je životni put Danila Kiša, koji je rođen u Subotici kao Kohn Edvárd, a kasnije je postao jedan od istaknutih pisaca jugoslovenske književnosti.
Nakon izlaganja, još kratko smo razgovarali sa publikom. Posebnost mađarskog jezika otkriva se ne samo u pisanju ili izgovoru, već i u pesmama. Kao što svaki stih ima jedinstvenu melodiju, tako i kada prevedemo tekst na drugi jezik, prenete emocije se ne vraćaju – a najlepši primeri toga su mađarska Himna i Szózat.