Március 15-i események - Događaja mart 15
A magyar 1848/49-es események nem csak az anyaországi, hanem a határon túli magyar diaszpórák számára is fontos üzenetet hordoznak, melyek korszakokon átívelve, ugyan azt a jelentőséget hordozzák magukban.
Az idei évben a Banja Luka-i ,,Magyar Szó” Egyesület anyaországi vendégekkel közösen emlékezett meg a forradalom és szabadságharc eseményeiről és az általuk képviselt üzenetekről. Az eseményekről pedig beszámolt a helyi televízió is (RTRS), megszólítva az egyesület elnökasszonyát Milivojević Irént, Slaven Grbićet és az anyaországi vendégek közül többeket is. A nyelvi akadályok szerencsére nem okoztak problémát, hiszen többen is készséggel segítettek a fordításokban.
Az anyaországi vendégek a Experience Balkan nevezetű egyesülettel jöttek látogatóba Banja Lukába és környékére. Az utazás fő szervezője Huszty Zoltán, aki elmondása szerint már több mint egy évtizede szervez utazásokat, a Balkán-félsziget különböző pontjaira. Az utazás mögött azon nemes elgondolás áll, mely árnyalni szeretné azt a negatív képet, mely kialakult a balkáni országokról és az ott tapasztaltakról.
A vendégek fogadására az Egyesületnek otthont adó épületben került sor. A balkáni vendégszeretet, megmutatkozott a változatos ételekben és italokban. Rövid köszöntőt mondott az elnökasszony majd pedig Rontó Martin a KCSP ösztöndíjasa rövid előadást tartott a márciusi eseményekről és azok mondanivalójáról.
A határon túli magyarok számára a 48/49-es események nem csak a szabadságharcot és a forradalmat jelentik, de a megmaradás és a folyamatos küzdelmek szimbólumai is. Miként lehet újrakezdeni az életet, egy nehéz megpróbáltatást követően, hogyan építsünk közösséget és miként lehet egy cél zászlója alatt egyesíteni különböző népcsoportokat, kultúrákat, nézőpontokat és értékrendeket.
Az eseményt követően az Egyesület tagjai és az anyaországi vendégek megvitatták az élet nagy kérdéseit egymással. Érdeklődéssel hallgatták a helyi magyarok mindennapjairól szóló történeteket, az ideérkezésük okát és az identitás megőrzésére tett erőfeszítéseiket. Mindezek mellett meglepődve tapasztalták, hogy a helyi szerb közösség, mennyire befogadó és támogató közösségnek mutatkozott. Nem csak akkor, mikor ideérkeztek, hanem azóta is, folyamatosan támogatják nem csak a magyar, de valamennyi kisebbséget is.
Mađarski događaji iz 1848/49 nisu samo važna poruka za goste iz matične zemlje, već i za mađarsku dijasporu van granice, koji kroz vekove nose istu težinu značenja. Ove godine, udruženje „Magyar Szó“ iz Banja Luke, zajedno sa gostima iz matične zemlje, su se prisetili događaja revolucije i borbe za slobodu, kao i poruka koje oni predstavljaju. O događajima je izveštavala i lokalna televizija (RTRS), oslovljavajući predsednicu udruženja, Irén Milivojević, Slaven Grbića i više gostiju iz matične zemlje. Jezičke barijere, na sreću, nisu predstavljale problem, jer je mnogima bilo drago da pomognu sa prevodima.
Gosti iz matične zemlje došli su u posetu Banji Luci i okolini sa udruženjem Experience Balkan. Glavni organizator putovanja bio je Zoltán Huszty, koji je izjavio da već više od decenije organizuje putovanja na različite delove Balkanskog poluostrva. Iza ovog putovanja stoji plemenita zamisao da se ublaži negativna slika koja se formirala o balkanskim zemljama i iskustvima stečenim tamo.
Doček gostiju održan je u zgradi koja je domaćin udruženja. Balkanska gostoljubivost ogleda se u raznovrsnim jelima i pićima. Predsednica je održala kratak pozdrav, a potom je Martin Rontó, stipendista KCSP-a, izneo kratko predavanje o martovskim događajima i njihovim porukama.
Za Mađare van granice, događaji iz 1848/49 predstavljaju ne samo borbu za slobodu i revoluciju, već i simbole opstanka i neprekidnih borbi. Oni simbolizuju kako se život može ponovo započeti nakon teškog iskušenja, kako se može izgraditi zajednica i kako se, pod jednom zastavom, mogu ujediniti različiti narodi, kulture, stavovi i vrednosti.
Nakon događaja, članovi udruženja i gosti iz matične zemlje raspravljali su o velikim životnim pitanjima. S interesovanjem su slušali priče o svakodnevnom životu lokalnih Mađara, razlozima njihovog dolaska i naporima da sačuvaju svoj identitet. Pored svega toga, sa iznenađenjem su uočili koliko je lokalna srpska zajednica prihvatajuća i podržavajuća – ne samo prilikom njihovog dolaska, već i od tada, kontinuirano podržavajući ne samo Mađare, već sve manjine.
